A Békés megye kiváló méhésze címmel ismerte el a közelmúltban megtartott megyei Prima-gálán Árgyelán­ Jánost a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Békés megyei szervezete. A gyulai méhész szakembert ezért és a területen végzett tevékenységéért is választottuk a hét emberének.

– Miért ezt a cseppet sem könnyű hivatást választotta?

– Lényegében második generációs méhésznek számítok, gyermekként édesapám mellett belenőttem ebbe a hivatásba. Sajnos ő nagyon korán elment, 16 éves voltam, amikor meghalt, de addig rengeteg időt töltöttem vele, megszerettem a természet közelségét és a tevékenységet is. Évekig dolgoztam az áramszolgáltató, majd egy telekommunikációs cég vezető beosztásában, amikor elhatároztam, hogy a családom számára mézet fogok termelni. Kicsiben kezdtem, és fokozatosan léptem előre. Mára 110 méhcsaládra tehető a saját állományom, 2009-től pedig az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Békés megyei szaktanácsadója vagyok. Lehet, hogy elcsépelt frázis, de azt csinálhatom, amit szeretek.

– Óvatosan kérdezem, hogy van-e kedvenc méze?

– Persze, mindig is szerettem ezt a különlegességet, az indíttatásom is részben innen származik. Talán legközelebb az egyébként is reneszánszát élő repceméz áll hozzám. Egyre többen kezdik felfedezni ezt a fajtát, ami rendkívül sok jótékony hatással bír. Az egyetlen lúgos kémhatású méz, ami hatékony egyebek mellett a gyomorbántalmakra is.

– Rengeteget lehet olvasni arról, hogy mekkora problémákat okoznak a távoli országokból importált, rossz minőségű mézek a méhészek számára.

– Sajnos, hazánkba is érkezik ezekből a termékekből, és bár fokozatos a javulás, de a vevők egy része még nem számít tudatos mézvásárlónak. A Távol-­Keletről beszállított mézek bizonyos százaléka valódi nektárt tartalmaz, más része ellenben laboratóriumban előállított hamisítvány. Vannak, akik javítómézként használják fel a kiváló magyar mézeket, elsősorban az akácot. Az óriási mennyiségű túlkínálat következményeként 30-35 százalékkal alacsonyabb áron tudjuk értékesíteni termékeinket.

– Az OMME Békés megyei szaktanácsadójaként mivel foglalkozik?

– Békés megyében a tavalyi adatok szerint 68 ezer méhcsaládot tartottak számon, és több mint 1350-en foglalkoztak méhészkedéssel. Feladataim közé tartozik az érdekképviseletük, segítem a méhészek ügyes-bajos dolgait, például a gyógyszertámogatást, kezelem a pályázati anyagokat, ugyancsak segítem az atka elleni védekezést, tartom a kapcsolatot a hatóságokkal, a hatósági állatorvossal, az állategészségügyi hatósággal. Ismeretterjesztő előadásokat szervezek és tartok, részt veszek rendezvények szervezésében, illetve az egyesületek tájékoztatásában. Emellett méhegészségügyi felelősként is dolgozom.

– Túl sok szabad ideje nincs.

– Szezonban valóban nincs sem hétvége, sem ünnep, akkor nem lehet megállni a méhészkedéssel. Szaktanácsadói munkám miatt szinte folyamatosan csörög a telefonom, számomra így kikapcsolódás, ha kint lehetek a természetben. Figyelem a méhcsaládok életét, viszonylagos csend van, hiszen csak a rovarok megnyugtató, monoton döngicsélése hallatszik.

Tanít, átadja tudását

Árgyelán János rendkívül fontosnak tartja, hogy szakmai tudását bővítse, ezért méhészszakmunkás-bizonyítványt és -mesterlevelet is szerzett. Szabadidején is ­folyamatosan képzi magát, követi a trendeket. Tudását­ igyekszik átadni, a Gyulai Szakképzési Centrumban – amikor lehetősége nyílik rá – tanít a felnőttoktatásban, és számos előadást is tart.

Fiának szintén van méhész végzettsége, a jövő egyik komoly kérdése, hogy lehetősége lesz-e átvenni édesapja hivatását.

forrás: beol.hu

A nagyobb méretben való megtekintéshez, kérjük kattintson a képre!