2016. január 28. 3D-ben éledt újra a négyszázötven évvel ezelőtti gyulai vár
Bemutatták a Gyulai Vár négyszázötven évvel ezelőtti, vagyis az 1566-os török ostrom korát megjelenítő, a legfrissebb kutatási eredményeket is tükröző 3 dimenziós modelljét múlt pénteken a fürdővárosban.
— A tavaly elvégzett régészeti kutatások eredményeit is magába foglaló 3D-s modell elkészítését Bozó András építész felügyelte és koordinálta — szólt az előzményekről lapunknak Liska András régész.
Mint elmondta, a háromdimenziós megjelenítés — ami kisfilm formájában került múlt pénteken, a Magyar Kultúra Napján a nagyközönség elé — a Szigeterőd Program előkészítésének egyik fontos eleme.
A szakember ennek kapcsán kiemelte, létezett már hasonló rekonstrukció, ami a vár kiállításában már jelenleg is látható, ám azt, a feltárások tíz évvel ezelőtti tudásanyaga alapján alkották meg.
Természetesen a mostani modellhez is az említett makett adta az alapot, de mint ismert, az előző évben nagy felületen végeztek régészeti kutatást a vár területén, ami újabb információkat nyújtott.
A munkálatok során feltárták a palánkvár egyes bástyáit, meghatározták a 16. században készült, több vonalból álló védelmi rendszer szerkezetét. Eddig ismeretlen volt például, hogy milyen belső vizes árok, vagy várárok választotta el a huszárvárat a gótikus téglaépületet körülölelő belső vártól.
— A mostani kép is természetesen egy munkaközi állapotnak tekinthető, hiszen, a kutatás és a feltárások még nem fejeződtek be. Az eredmények értékelése jelenleg is zajlik — ecsetelte Liska András. — A 3D-s modell viszont nem csak az érdeklődők számára fontos, hanem jelentős visszahatást nyújt a további régészeti kutatások számára is.
Jó néhány részlet megerősítette a szakembereket elképzeléseikben, és akadt olyan több olyan tényező is, ami meglepetéssel szolgált számukra.
— A felmérések alapján sejtettük, hogyan nézhettek ki a bástyák, és tudtuk, hogy valószínűleg kihegyezett cölöpökkel védték a bástyák külső oldalait. Tisztában voltunk vele, hogy az erődítményt kettős palánksor védte, de így kisfilmen látva mindezt, nekünk is újdonságként szolgált az összkép — fogalmazott.
Liska András kérdésünkre kifejtette, jelenleg is folyik a tavalyi év feltárásainak értékelése. A dendrokronológiai vizsgálatok eredményét éppen a napokban kapták meg. A tudományág képviselői a famaradványokat vizsgálják. Emellett a tárgyi emlékek restaurálása is zajlik, illetve, a kerámianyagok kiértékelése is megtörténik majd idén.
A már említett dendrokronológiai vizsgálatokra azokat a cölöpöket küldték el, amelyeket épségben sikerült kiemelni a földből. A palánkvárat több párhuzamos cölöpsor alkotta, amelyek egy részét a talajvíz szerencsés módon konzerválta. Három méteres mélységből többet is a felszínre hoztak, köztük három méter hosszú cölöpmaradványokat is.
— Azok a cölöpök — amelyek megmaradtak — általában a török korból származnak — osztotta meg a legfontosabb eredményeket lapunkkal Liska András.
Mint megtudtuk, a vár oszmán kézre kerülését követően jelentős ostrom már nem volt, így a cölöpök nem pusztultak. A palánk bontásakor a mélyebben fekvők pedig benne maradtak a földben, és ezeket találták meg a régészek. Az elemzések elsősorban az 1610-es, 1620-as évekre datálják a cölöpök palánkba kerülését, de vannak későbbiek, a 17. század második feléből származók is. A szakértők a fafajokat is meghatározták, azok kocsányos és kocsánytalan tölgyek. A fák pedig jó eséllyel a Bihari-hegységből, és Erdély távolabbi részeiről származhatnak.
forrás: www.beol.hu
A nagyobb méretben való megtekintéshez, kérjük kattintson a képre!